A sportág egyik legnagyobb alakja volt a 34 éves korában elhunyt brazil pilóta. Ha csak a statisztikákat nézzük, akkor is mellette szól a sok-sok adat. Hiszen háromszoros világbajnok volt, 161 versenyen elért 41 futamgyőzelem állt a neve mellett. Nyolcvan dobogós helyezése, 65 pole poziciója, és 19 leggyorsabb köre volt. Ám ennél sokkal többet jelentett Ayrton Senna a Formula-1-nek. Hiszen a magánéletben kissé visszahúzódó brazil szinte megszámlálhatatlan rajongót szerzett a sportágnak. Sokszor késhegyre menő csatát vívott kora többi nagy versenyzőjével - Alain Prosttal és Nigel Mansellel. A róla kialakult legendák alapja a sok-sok precíz előzésből, szinte emberfeletti szintű időkből táplálkozott, de jókora részük volt ebben az ugyancsak vitatott manővereinek is. Hiszen előfordult, hogy Prosttal ökölpárbajt vívott. Senna kérésére nem festették át a rajtrácsokat, és a brazil nem fért be az első kanyar után az élre a pole-ból. Inkább letolta a kavicságyba francia ellenfelét. Mindezek miatt ugyancsak ellentmondásos volt a megítélése.

De a legnagyobbaknak nem csak a fény, a csillogás jut, hanem az utálat is, az irigység. Neki bőven kijutott ebből is.

Ám halála mégis mélyen megrendítette a világot. Ő maradt az utolsó mohikán a '80-as évek nagy generációjából, aki az új sztár, Micheal Schumacher ellen csak vergődött.

Mintha csak megérezte volna a vesztét, 1994-ben, két futam után egyetlen pontot sem tudott felmutatni. Miközben német vetélytársa kétszer is győzött.

Sennának igazából Imolában kezdődött volna a szezonja. Csakhogy nem sokat foglalkozott az előtte álló feladattal. Előbb honfitársa, Rubens Barrichello szenvedett súlyos balesetet a pénteki edzésen, majd egy nappal később a vele egyidős Roland Ratzenberger szombati tragédiája terelte el a figyelmét a versenyzésről.

Többször elmondta a versenyt megelőzően, hogy rossz előérzete van, és nem szívesen ül autóba. Ám profi volt, akinek tennie kellett a dolgát.

Ám élete utolsó, felejthetetlen momentumaként még megalapította a versenyzők érdekvédelmi szervezetét (GPDA), amely a pilóták biztonsága érdekében jött létre. E szervezet javaslatainak, működésének következtében - bár rendkívül súlyos bukások is történtek az elmúlt években - azóta senki sem halt meg a Formula-1-ben.

De térjünk vissza az 1994. május 1-i tragédiához. A Williams-Renult-ban elhelyezett egy osztrák zászlót. Ezt győzelme esetén Ratzenberger emlékének tisztelegve emelte volna a magasba.

Ám számára a verseny mindössze a hetedik körig tartott.

Már a start is hátborzongató volt. Egy súlyos baleset után a pályára hajtott a biztonsági autó. Nem sokkal azután, hogy a safety car elhagyta a pályát, Senna a Tamburello kanyart kiegyenesítve a betonfalnak csapódott. A videófelvétel azóta is sokkolja a világot.

No, meg az is, ahogy ez bekövetkezhetett, és ahogy a verseny folytatódott.

Egyrészt soha nem tisztázódott, kinek a hibájából halt meg Senna. Bár több jel is arra mutatott, hogy az autó könnyítése érdekében elvékonyított kormányrúdja egyszerűen eltört, ezért az istálló tagjai közül soha senkit nem vontak felelősségre. Másrészt ismét bebizonyosodott, hogy a pénz mindennél nagyobb úr.

Ahogy Avery Brundage, a NOB elnöke az 1972-es müncheni olimpiai játékok drámai merénylete után kijelentette, a show-nak folytatódnia kell.

Show must go on!

Ezúttal is ez volt a szempont. Nem állították le a versenyt, holott Senna azonnal szörnyethalt. A hivatalos álláspont szerint azonban szívverését visszaállították, és a klinikai halál állapotában tartották. Mindezt azért, hogy ne kellejen lefújni a futamot. Ugyanis az olasz törvények szerint halálos tragédia esetén félbe kell szakítani a versenyt. Csak két órával a futam leintése után jelentették be, hogy Senna elhunyt.

A GPDA azóta is működik, többek között a HANS-rendszer bevezetését is a pilóták javaslatai alapján tették kötelezővé. Az egyre fokozódó biztonság az ilyen újításoknak köszönhető. A Formula-1 teljesen átalakult e tragédia hatására. A versenypályákat, és az autókat is lényegesen biztonságosabbra építik azóta. Ennek köszönhető, hogy olyan súlyos bukások is megúszhatóak, mint Robert Kubicáé tavaly, vagy éppen az elmúlt héten Heikki Kovalainené, aki szinte sértetlenül szállt ki az autójából, miután óriási sebességgel, fékezés nélkül a gumifalnak csapódott defektes McLarenjével.

Ha ilyen súlyos eséseket látunk, és a pilóta élve száll ki az autóból, mindig gondoljunk arra, hogy ehhez sajnos a Formula-1 egyik legnagyobb alakjának halála is kellett. Sennáé, akinek - bár 14 éve nincs közöttünk - emléke, felejthetetlen, csodálatos, vagy éppen vitatott manőverei által tovább él az emlékezetünkben.

Forrás: www.sportklub.tv